Valóban csökken a fordító munkadíja?

2014. május 19.

Fordítói berkekben gyakran elhangzó állítás, hogy a fordítónak fizetett díjak csökkennek. A fordit.hu a tények és kérdések nyomában.

Az alábbi elemzés távolról sem teljes körű, tudományos alaposságú adatgyűjtésen alapul. Inkább a szakmai véleményeket elemezve próbálja kideríteni, hogy tényleg csökkent-e, és ha igen, mennyivel alacsonyabb 2014-ben a szakfordítók munkadíja, például a 14 évvel ezelőtti helyzethez képest. Csodát nem ígérünk, de mindent elkövettünk, hogy összefoglaljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és reményeink szerint még több érdekes fordítói vélemény fogja kiegészíteni ezt az izgalmas témát.

Valóban csökkena fordító munkadíja?

Kiindulásként egy gyakran hangoztatott állítás: „2000-ben még 2 Ft-ot is megadtak egy karakterért, amelyért 2014-ben jó esetben már csak 1,5 Ft-ot kérhetek el.”. A visszaesés ebben a példában 25%, azaz a fordító csak a 75%-át kapja meg a fenti állítás értelmében a korábbi karakterárának. Ez így önmagában nem hangzik jól. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű!

A fordítók többségükben egyéni vállalkozóként dolgoznak, ezt mutatta ki a 2011-es fordítópiaci elemzés. A munkaerőpiacon elfoglalt szerepüket a munkabér alapján lehet összehasonlítani a hagyományosan havi fizetésért dolgozókkal.

A munkaviszony keretében kapott fizetés sok tekintetben hasonlít a vállalkozói bevételekhez:

  • a munka elvégzését követően, utólag fizeti a munkaadó vagy megrendelő
  • adóköteles, és bár teljesen eltérő szerkezetben, nagyjából hasonló mértékben adóterhelt

És néhány tekintetben különbözik:

  • a vállalkozói bevétek általában a teljesítménybérhez hasonlíthatók
  • a vállalkozónak nincs fizetett szabadsága, sem egyéb munkavállalói kiváltsága

Nem elhanyagolható szempont, hogy a vállalkozói munkavégzés során a megrendelő csak a „mit” kérdésre adhatja meg a választ, míg a „hogyan”, „mivel” és „mikor” kérdésekre a vállalkozó felel.

A havi fizetés kiszámításakor tehát figyelembe kell vennünk a fordítók által kért karakterárakat és az általuk elvégzett havi fordítás karakterekben számolt mennyiségét. Itt rögtön felmerül egy fontos kérdés: vajon hány karaktert volt képes átlagosan, 14 évvel ezelőtt lefordítani egy fordító, és mennyi a mai normája? Változott-e a produktivitás a fordítási szakmában? Vajon annyit fordított-e akkor és fordít-e most, mint amennyi a kapacitása, vagy esetleg ettől eltérő mennyiségű munkája van. Az sem mellékes tény, hogy vajon a szakembernél felmerülő költségek hogyan alakultak.

Produktivitás

Nem könnyű és nem egzakt feladat arra választ adni, hogy az eltelt 14 év alatt hogyan változott a fordítók produktivitása, azaz mennyivel több vagy kevesebb karaktert tudnak egységnyi idő alatt lefordítani. A fordítás már 2000-ben is általánosan számítógéppel történt, így egyértelmű különbségként valószínűleg a CAT eszközök időközbeni megjelenését és elterjedését tekinthetjük. Egy interneten elérhető tanulmány (Measuring User Productivity in Machine Translation Enhanced Computer Assisted Translation, 2012) szerint az átlagos sebességnövekedés a pre-CAT és post-CAT korszak között 27%. Egy hasonló kutatás (Quantifying the Influence of MT Output in the Translators’ Performance: A Case Study in Technical Translation) 28%-ot hoz ki eredményül átlagosan. Az egyszerűség kedvéért hiszünk ezeknek a kutatásoknak és feltesszük, hogy a sebességnövekedés átlagosan 27,5%-os.

Ebből arra következtethetünk, hogy ez a 27,5% növekedés bőven ellensúlyozza a 25% árcsökkenést. De hát eltelt 15 év és közben romlott a forint! A KSH a fogyasztói árindex éves átlagát mutató számsorából a 2000-2014 közötti időszakban 77,8%-os drágulást mutat, azaz a 2000-es 2 Ft mára kb. 3,56 Ft lett. Tehát tényleg elveszítettünk 1 Ft 56 fillért karakterenként? Lehet!

A nemrég megjelent fordítópiaci megállapodásban szakmai szervezetek az alábbi becslést jelentették meg a fordítói kapacitásról:

„Szakmai tapasztalatok alapján egy 8 órás munkanapra vetítve a Fordítóktól 2000–3000, a Lektoroktól 4000–6000 súlyozott forrásnyelvi szó mennyiségű munka elvégzése várható el, az adott nyelvi szakember szakterületéhez tartozó, átlagos nehézségű szöveg esetén.”

Vegyük tehát az átlagos kapacitást 2500 szónak. Egészítsük még ki az egyenletünket azzal, hogy egy szó átlagosan 6 karakter hosszúságú, egy hónap pedig 21 munkanapból áll. Nyilván ezek nem pontos értékek, de egy gyors számításhoz elegendők. Ha a fenti adatokat szép sorban összeszorozzuk, akkor úgy tűnik, hogy egy fordító átlagosan 315 000 karaktert fordíthat le egy hónapban, nem túl megerőltető tempóban, normál körülmények között. Így a fizetése 2000-ben 630 000 Ft körül alakult volna, ha már akkor is használt volna CAT eszközt. Mivel nem használt, ezért csak 457 000 Ft-ot keresett. Ma viszont csak 472 000 Ft-ot keres, ami valószínűleg kevesebbet ér, mint a 14 évvel ezelőtti összeg.

Vajon keresett-e ennyit egy fordító 14 éve és keres-e ennyit most? Vagy megkeresi-e az összeg kétszeresét, ha nagyon sokat dolgozik (pl. 12 órát tolja és szombaton is aktív)?

És még néhány kérdés szintén megválaszolásra vár:

  • A munkaeszközök (számítógép, nyomtató, telefon) is drágábbak lettek az elmúlt 14 évben?
  • A telekommunikációs (pl. telefon, internet) díjak is emelkedtek?
  • Vajon a produktivitásra csak a CAT szoftverek hatnak, vagy esetleg az e-mail általánossá válása és egyéb technikai vívmányok és szolgáltatások is gyorsítják a munkát?
  • Vajon a produktivitás növekedése feltétlenül negatívan hat a minőségre?
  • A modern OCR-ek, a DTP-t helyettesítő technikák, a projektmenedzsment eszközök is javítják a produktivitást? És vajon milyen költséggel jár a használatuk?

Nem foglalkoztunk még az okokkal sem, tehát hogy ha van, akkor mi okozza az árcsökkenést. Talán a gépi fordítás megjelenése? A Google? Az átkozott fordit.hu és a ProZ? A gazdasági világválság? A túl sok fordító? Az elmaradott képzés? A zsarnok irodák? A fordítók tehetetlensége? A töketlen szakmai szervezetek? A zállami OFFI? A kontár zugfordítók? Egy biztos: ha most nem lenne CAT, akkor nagy bajban lennénk…

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az írás több kérdést vet fel, mint amennyit a bevezetőjéből sejteni lehetett és nem ad egyértelmű választ arra, hogy kevesebbet keresnek-e a fordítók. De biztosak vagyunk abban, hogy segíti a közös gondolkodást és reméljük, hogy sokan megosztják majd véleményüket alább, hozzászólás formájában.


Hozzászólások (8)

Hozzászólások írásához és megtekintéséhez be kell jelentkeznie