A fordítót fenyegető egyik legfájdalmasabb veszély az eltűnő megbízó, aki sajnos nem a fizetés után tűnik el, hanem előtte. Miről ismerjük fel előre?
Dóra még viszonylag olcsón megúszta. Egy fordítói konferencia szünetében elegyedtünk beszélgetésbe, amikor elmesélte, hogy egy megbízhatatlan megbízó elvette a kedvét a közvetlen megbízóktól. Átadás után eltűnt, utólag a szüleit érte már csak el, akik már tudtak a problémáról, és utódjuk nevében elnézést kértek. A megrendelőnek se cége, se pénze, de még valós telefonszáma sem volt. Dóra pedig nyelt egyet, majd stornózta a 28 ezer forintos számláját.
Mik azok az apró jelek, amiből tudni lehetett volna?
Egy jelentősebb munkánál a fordítónak érdemes utánanéznie, ha olyasvalaki rendel tőle fordítást, akit nem ismer. Aki ezt a foglalkozást űzi, biztosan tapasztalta már a problémát: miután a fordító beletette a munkát, kiszolgáltatottá válik, hiszen a fordítást átadta, nem marad a kezében semmilyen kényszerítő erő, hogy fizetésre bírja azt, aki nem akar. A következő kérdéseket érdemes ilyenkor végigvenni:
A fordítást legtöbbször üzleti ügyben rendelik. Rákeresve a megrendelő nevére, cégére, nagyon valószínű, hogy találunk valamilyen honlapot, hirdetést, bizonyítékot a létezésre. Ha nem, akkor kezdjünk fokozottan óvatosan viselkedni.
A fordit.hu-nak Értékelések rovatában vagy fórumában, esetleg a Proz különböző boardjain talán már hallottak a megrendelőről. Érdemes lefuttatni egy gyors keresést egy nagyobb megrendelés teljesítése előtt.
Nem állítom, hogy mindenkinek tudnia kell helyesen írni, de ha brutál szövegek jönnek át a megrendelőtől, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy esetleg nem is az az állampolgársága, életkora, helyzete, mint amit állít. Mindenképp sokat elárul a szöveg, úgyhogy érdemes alaposan megnézni, hogy minden egybevág-e.
Facebook-, LinkedIn-profilja van? A cég szerepel a cégnyilvántartásban? Az e-mail címe tényleg ahhoz a céghez tartozik, akinek rendel? Ezek mind fontos bizonyítékok arra, hogy a megrendelő valóban létezik.
Nem szeretném összemosni a nemfizető megbízókat a tervezett csalások témájával, de mégis megemlítem, hogy a legtöbb eltűnő megrendelő, aki megtervezi a megrendelést, valamilyen valós infónak tűnő dologgal kezdi. Például azzal, hogy egy nagynevű szoftverfejlesztő cégnél, jogi irodánál, mesés vagyonú herceg udvarában vagy egyéb, jólmenőnek tűnő vállalkozásnál dolgozik. Ez bizalmat ébreszt és elaltatja a gyanakvást.
Nagyon szeretnék olyan világban élni, ahol a fentiekhez hasonló problémák nem fordulnak elő, és ehhez arra van szükség, hogy a nem őszinte megrendelők ne hálózhassák be a fordítókat és tolmácsokat. Ha az írásom elején említett Dóra, akiről egyébként hallottam, hogy kiváló szakember, ellenőrizte volna a megrendelőjét, akkor talán visszautasította volna a felkérést. Helyette másoknak fordított volna, és így sok igazi megrendelő lehetne elégedett és visszatérő vásárlója a fordítási piacnak.
A cikk írója dr. Bálint András közgazdász, a fordit.hu társalapítója. Szakterülete az üzleti modellezés és az online marketing. Szabadúszóként fordítóirodák számára nyújt üzleti tanácsadást. András jelenleg a fordítói szakmai rendezvényeken készített videófelvételekkel, önkéntesként segíti a fordítói portál működését.
Hozzászólások írásához és megtekintéséhez be kell jelentkeznie