A bemutatott terv egy szakmai javaslat a fordítás és tolmácsolás korszerű újraszabályozására, az OFFI által fémjelzett elavult rendszer leváltására.

Az előadás 2017. szeptember 15-én a Translation Business Day 2017 szakmai konferencián hangzott el.

A munkacsoportot vezető Szalay-Berzeviczy András néhány friss fejleményt is elmondott a fordit.hu kérdéseire:

Milyen fordítói egyesületek vagy más szervezetek állnak ki a terv mellett?

A Hites Fordítók és Tolmácsok Névjegyzékének programját mindhárom fordításszakmai szervezet - a Proford, az MFTE és a SZOFT - támogatja, de a korábbi fordítóirodai egyesület, a korábbi MFE vezetőség is lelkes támogatásáról biztosított bennünket.

Milyen fogadtatása volt a terv 2017. szeptemberi bejelentésének az érdekeltek részéről?

Azt érzékelem, rendkívül nagy az érdeklődés az ügy iránt. Már az előadást követő hiteles fordításról tartott műhelybeszélgetésemen is sok érdeklődő volt jelen. Pozitív visszajelzéseket kaptunk a SZOFT által szerkesztett élménybeszámolókból is. Megerősítéseket és konstruktív kritikákat kapunk honlapunkon, a www.forditoinevjegyzek.hu oldalon keresztül is. A visszacsatolásokat törekszünk beépíteni a programunkba. A Proford oldalán található, a bejelentéssel kapcsolatos posztnak is óriási interaktivitása volt, és azóta egy-két lelkes új tag is csatlakozott a munkacsoporthoz. Meg kell említenem az OFFI Zrt. vezérigazgatójának méltató szavait is koncepciónkkal kapcsolatban. Véleménye szerint soha ilyen alaposan kidolgozott, bátor és szerteágazó kodifikációt előkészítő, szakmai anyaggal nem találkozott, pedig mindkettő korábbit alaposan áttanulmányozta.

Hogyan vehetők rá a döntéshozók arra, hogy megfontolják a leírtakat?

Jelenleg szakmai konzultációkat folytatunk a legnagyobb fordításvásárló közintézményekkel. Szempontjaikkal, észrevételeikkel és megerősítéseikkel tesszük gazdagabbá a koncepciónkat. A szakmai javaslatot év elejéig tervezzük véglegesíteni, mielőtt benyújtjuk azt az Igazságügyi Minisztériumnak.

Mindeközben a hazai jogalkotónak is határidős kötelezettségei vannak az említett 1191/2016-os, bürokrácia - és nyugodtan mondhatjuk - "fordításhitelesítés" csökkentő - EU Rendelettel kapcsolatban. Legyen szó külföldi feleket érintő peres iratokról vagy jogsegély igénybevételéről, Európai Uniós tagságunk egyre nagyobb nyelvi kihívás elé állítja a hazai bíróságokat. Ezt tetézi a migrációs krízis is, mely egyre nagyobb terhet ró a hazai menekültügyre és bíróságokra. A hatóságoknak a gyorsított eljárások miatt rendkívül rugalmas, magasszínvonalú és gazdaságos megoldásokra van szüksége a jelenlegi egyszereplős, intézménycentrikus és „pénteken kettőkor záró” nyelvi közfeladatellátási modell helyett. Meglátásom szerint különösen a ritka nyelveken jellemző ellátási nehézségek és minőségi problémák fogják kikényszeríteni a többszereplős, elektronikus szaknévsorhoz köthető, szabályozott közfeladatellátást.

Azt gondolom, a szakmai szervezetek összefogása egy széles körű közintézményi támogatással napirendre viheti a reformot. Ennek egyik jele például, hogy egy napilapban maga a Kormányszóvívő is nyilatkozott a közelmúltban arról, hogy egyetért a szakmai szervezetekkel abban, hogy hozzá kell nyúlni a szabályozáshoz, és terveik szerint a hatósági fordítás rendszerének felülvizsgálata a kabinet elé fog kerülni rövidesen. Jelenleg a mi dolgunk a szakmai konzultáció, az adatgyűjtés és a hiteles programalkotás, hogy amint a kormányzati akarat megszületik a reformra, rendelkezésre álljon a szakmai szervezetek konszenzusos programja az új nyelvi szakági szabályozással kapcsolatban.

Mi az alapvető különbség a fordítói kamara és a névjegyzék lehetséges működése között?

A névjegyzéki modellt a nyugat-európai rendszerek, és azon belül is a német modell alapján dolgoztuk ki. A legjobb gyakorlatok adaptálásának elve végig kísérte az elmúlt kétéves munkánkat. Elvétve találunk fordító és tolmács szakmai kamarákat Európában, és az uniós irányelvek is kifejezetten a független fordítói névjegyzéket szorgalmazzák. A fordítói névjegyzékek adminisztratív és operatív feladatait Európában jellemzően az adott ország igazságügyi minisztériuma vagy törvényszékeinek tolmácstagozata végzi. A Gazdasági Versenyhivatal is megállapította, közfeladatellátás kiszervezése során nem szükségszerű annak köztestület jellegű ellátása. Úgy gondoljuk, hogy a koncepciónkban javasolt objektív felvételi és vizsgarend kialakításával, eljárásrend betartásával, az online névjegyzék és az azt üzemeltető Hites Fordító és Nyilvántartó Iroda felállításával önműködő lehet a rendszer, csakúgy, mint az európai tagállamok zömében. Ennek ellenére törekvéseink természetesen nem zárják ki a Magyar Fordító és Tolmács Kamara későbbi létrehozását, de első lépésben ehhez a decentralizációt kell végrehajtanunk.

Mi a következő lépés, amelyet meg kell tennie a munkacsoportnak?

Most minden figyelmünk a közintézményeken és az érintett igazságügyi és jogászi szakmai kamarákon van. Szerencsére nyitott kapukon döngetünk. Mindenhol szívesen fogadnak bennünket, és a koncepciónk széles körű egyetértésre talál abban az alapvető gondolatban, hogy a diverz és nagyszámú nyelvi igények miatt egyre nagyobb nyomás alatt lévő hatóságoknak egy többpontos, rugalmasabb, gazdaságosabb és a szakmához visszarendelt nyelvi közfeladatellátásra lenne szüksége. Az országosan elérhető, online szakmai névsor gondolatát több közintézményben nemhogy támogatandónak találják, hanem egy evidens lépésnek, amit - európai uniós tagállamokhoz hasonlón - már évtizedekkel korábban meg kellett volna lépni Magyarországnak.

A tervezetnek létrehozott weboldal itt érhető el >>

A fordit.hu 2010-ben indított, hasonló célú, de sokkal kevésbé kidolgozott kezdeményezése a Felelős Fordítók névjegyzéke, amely a www.felelosfordito.hu oldalon érhető el (kb. 300 támogató taggal).

Hozzászólások (0)