Összefoglaló

• How to communicate with Legal Clients effectively, and what makes them roll their eyes.
• Legal terms and phrases that all professional legal translators must know.
• Dead give-aways that a translator is out of their depth and how to avoid them.
• What to do when you see “mistakes.”
• How to deal with legal citations in any language.
• How to market to busy legal clients.

Paige Dygert is an attorney with over 20 years of experience working for corporations such as ADT Security and Bacardi, where she regularly used her language skills to perform Spanish and Italian translations in her daily work as an attorney. Eventually, she decided she’d had enough of the corporate life, moved to Italy and started her own translation company, Online Legal Translations, which collaborates solely with lawyer-translators in providing translations to its clients.

Előadó: Paige Dygert
Az előadás eredeti címe: What legal clients want – As told by a former client
Helyszín, időpont: Bologna, 2019.05.1-3.

A BP Translation Conferences rendezője, Bán Csaba a fordit.hu-val való együttműködés keretében idén felajánlotta, hogy a BP19 rendezvényen elhangzott előadásokat a fordit.hu is közvetítheti a tagjainak. Köszönjük!

Dr. Beták Patrícia egyetemi oktató a BME Tolmács- és Fordítóképző Központjában tartott 'Szövegelemzés-szövegfeldolgozás anyanyelven' című tantárgyának lelkes hallgatói feldolgozták a fordit.hu-n megjelent angol nyelvű előadások videóját, és magyar nyelven összefoglalták az egyes előadók gondolatait, elérhető téve így az előadások tartalmát nem angolos kollégáknak is. A 14 prezentáció egyike olvasható ebben a cikkben. Jó böngészést mindenkinek!

A projektben részt vevő hallgatók: Bősz Éva, Endrész Kitti, German Nadine Vanessa, Köllner Zsófia, Rácz Júlia, Vas Réka Patrícia, Wintermans Mónika.

Paige Dygert: Mi kell a jogi szakfordítás megrendelőjének? 

Paige Dygert előadásán, melynek alapjául múltbéli ügyfelek visszajelzései szolgáltak, a hallgatóság betekintést nyerhetett abba, hogy mit vár el a jogi szakfordítás megrendelője. A cél nem jogi, sokkal inkább a fordítás során hasznosnak bizonyuló gyakorlati tanácsok megosztása volt.

Első lépésként Dygert azt részletezte, hogy valójában milyenek a jogászok, mit tapasztalnak napi szinten, mi teszi őket olyanná, amilyenek. Kiderült, hogy a legtöbb jogi szakember rögtön pánikba esik, ha fordítási szolgáltatásokat kell igénybe vennie. Általában szűkös határidejű feladatokon dolgoznak, ugyanakkor sokuk megrögzött halogató, aki mindent az utolsó pillanatra hagy. Ha szakfordítóként jogi szakemberekkel szándékozunk együtt dolgozni, fel kell készülnünk a halogatásukból adódó vészhelyzetek megoldására. Ezért azonban Dygert szerint mindenképpen érdemes magasabb díjat felszámolni. Ezt követően visszatértünk a jogászok, ügyvédek viselkedését magyarázó okokra. A jogi szakembereknek – annak ellenére, hogy hosszú éveket fektettek szaktudásuk megszerzésébe –számos más emberre kell hagyatkozniuk a munkájuk során, beleértve a szakfordítókat is. Ugyanakkor kizárólag ők felelnek valamennyi hibáért, ezzel kockáztatva saját hírnevüket. Ezen a területen pedig a legkisebb pontatlanság is dollármilliónyi veszteséget okozhat. Vegyünk például egy apró vessző hiányát. Ez a figyelmetlenség egy kanadai ügy során egymillió kanadai dollárt érő kárt okozott, míg Main államban egy ilyen hiba 10 millió amerikai dollárba került. A jogászok tehát sokat bukhatnak mások hibái miatt, ami indokolja, hogy miért tűnnek állandóan feszültnek. Ha viszont sikerül megbízniuk egy fordítóban, akkor végig ragaszkodni fognak hozzá, sőt ajánlani fogják őt kollégáiknak is.

Hogyan valósítható meg mindez? Kiemelten fontos a megfelelő kommunikáció, valamint az, hogy hogyan prezentáljuk önmagunkat.  Dygert azt javasolja, hogy a levelezéseink során legyünk precízek, figyeljünk a helyesírásra és nyelvhelyességre. Másfelől törekedjünk tömören, lényegre törően fogalmazni, illetve, ha szükséges, vegyük figyelembe a kulturális különbségeket is, és igazodjunk hozzájuk. Honlapunk és a névjegykártyánk legyen letisztult. Mivel a legtöbb jogi szakember ránk fog keresni az interneten, mielőtt igénybe venné a szolgáltatásainkat, érdemes a magánéletet különválasztanunk a munkától. Ne töltsünk fel tehát a szakmai honlapunkra nyaralós fotókat, sem olyanokat, amelyeken a házi kedvenceinkkel kaptak le minket.  

Fontos, hogy tisztában legyünk a szerepünkkel. Még abban az esetben se analizáljuk a fordításra kapott szöveget hibák után kutatva, ha esetleg mi magunk is jogászok vagyunk. Hiszen ezen az adott ügyön nem jogászként dolgozunk. Egyszerűen dőljünk hátra, és koncentráljunk a fordításra! Ha kérdéseink merülnének fel a fordítandó dokumentum kapcsán, Dygert tanácsát megfogadva célszerű a kérdéseinket jól látható módon csoportokba rendezni. Ám ez még nem minden. Ilyen esetben álljunk elő megoldási javaslatokkal is! A jogászok és ügyvédek ezt nagyra fogják értékelni.

Az előadó arra is felhívja a figyelmet, hogy sajnos a témában jártas szakemberek gyakran kiszúrják, hogy a szöveg egy jogász, vagy pedig egy szakfordító keze körül került-e ki. Ennek elkerülése érdekében óvakodjunk az olyan szavak használatától, amelyeket nem ismerünk teljes bizonyossággal. Ne felejtsük el, hogy sok olyan szó és kifejezés létezik, amely egészen más jelentéssel bír a köznyelvben, mint a jogi szaknyelvben. Amennyiben biztosra akarunk menni, keressünk a célnyelvnek és a szakterületnek megfelelő jogi folyóiratot. Ezekben a kiadványokban kifogástalanul fogalmaznak, így megbízható forrásnak tekinthetjük őket. Majd egy nem mindennapi tanács hangzik el, amely óvatosságra int a helyesírás-ellenőrzők, valamint a fordítómemóriák használatával kapcsolatban. Dygert arra figyelmeztet, hogy míg a helyesírás-ellenőrzők gyakran hibásnak érzékelnek helyesen leírt szavakat vagy kifejezéseket is, addig a fordítómemóriák 99%-os egyezést adhatnak olyan esetekben is, amikor jelentőségteljes a különbség a két szegmens között. Ilyen probléma leggyakrabban az elöljárószók kapcsán fordulhat elő.

A jogi szakfordítás többek között abban különbözik az egyéb fordítási válfajoktól, hogy itt nincsenek különböző nyelvi stílusok, hiszen újra és újra ugyanazt a fogalmazásmódot használják. Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, ám nincs okunk az aggodalomra. Nem nekünk kell vitáznunk vagy tárgyalnunk bárkivel is, a mi feladatunk csupán a helyes fordítás elvégzése. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy értsük a szöveget, amelyen dolgozunk. Gondoljunk csak bele, hogy a jogi szaknyelvnek számos alfaja van, mint például az esetjog vagy a biztosítási jog, amelyek nyelvezete szintén eltérő lehet. Mindezek ellenére sem lehetetlen elérnünk azt, hogy megértsük a fordítandó dokumentumot. Mindössze fel kell szerelkeznünk megfelelő forrásanyagokkal, azaz glosszáriumokkal, adatbázisokkal, amelyekre bármikor támaszkodhatunk. Fordítsunk kiemelt figyelmet a forrásnyelv és a célnyelv különbségeire a helyesírás terén is! Legyünk tisztában a földrajzi nevek és a számok helyesírásával! Az Egyesült Államokban például számmal, míg sok más országban betűvel szokás írni a számokat a jogi szövegekben. Amennyiben már a számok helyesírásában kifogásolnivalót talál, a megrendelő pánikba eshet, és azon kezdhet tanakodni, hogy vajon mi mást rontott el a fordító. Hasonló a helyzet a rövidítésekkel. Kizárólag akkor használjuk őket, ha maradéktalanul ismerjük a jelentésüket! Hozzájárulhat a sikeres fordításhoz, ha ismerjük mind a forrásnyelvi, mind a célnyelvi ország jogrendszerét. Ehhez számos könyv és cikk áll rendelkezésünkre.

Elsőre viccesnek tűnhet, ám valós probléma az idegen szavak felbukkanása a jogi szövegekben. Dygert erre is kitért, és elárulta, mihez kezdjünk ezekkel. Az amerikai jogi szövegek gyakran latin, míg az olasz szövegek francia kifejezéseket tartalmaznak. Fontos, hogy utánajárjunk, hogy a célnyelvben hogyan jelölik ezeket a szavakat (az amerikai szövegekben például dőlt betűvel írják őket.) Következő lépésként pedig ismerkedjünk meg a jelentésükkel, hiszen az később még igazán hasznos lehet. Ezeket ugyanakkor elég csak a célnyelven elsajátítanunk.

Készségeinket és tudásunkat fejleszthetjük úgy is, ha időről időre különböző tanfolyamokon és képzéseken veszünk részt. Azzal, hogy részt veszünk szakszemináriumokon és előadásokon, nemcsak az ismereteinket bővíthetjük, hanem kapcsolatokat is építhetünk. Tehát mindenképpen használjuk ki a kávészüneteket! Célszerű keresni egy „ügyvéd mentort”, akitől segítséget kérhetünk, ha a fordítás során elakadnánk. A jogászok felettébb elfoglalt emberek, de paradox módon imádnak a szabadidejükben jogról beszélgetni. Ráadásul egyszerűen fel lehet venni velük a kapcsolatot olyan online platformokon, mint a Facebook vagy a Linkedln.

Összefoglalásként kijelenthető, hogy a két legfontosabb tényező a kifogástalan fordítás és a professzionális kommunikáció. Ez utóbbi során törekedjünk a készségességre és a megbízhatóságra. Dygert szerint ez a kulcs a jogi szakfordítás megrendelőjének elégedettségéhez, és a hosszantartó, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködéshez.

A magyar nyelvű összefoglalót készítette:

Vas Réka Patrícia,
fordítóképzős hallgató

Hozzászólások (0)