Szakmai fórum a Műegyetemen

2014. október 16.

2014. október 20-án ismét szakmai fórum lesz a BME E-épületében. A rendezvény ingyenes, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Természetesen a fordit.hu ott lesz az előadáson, és az azt követő beszélgetésen is.

A Műegyetemen tartott előadássorozat keretében a fordítási és tolmácsolási szakma képviselői beszélnek a nyelvi közvetítés valamely tudományos vagy gyakorlati vetületéről, saját tapasztalataikról. Az előadásokat minden alkalommal moderált beszélgetés követi, ahol az érdeklődők feltehetik az előadással és a szakmával kapcsolatos kérdéseiket.

2014. október 20. hétfő 17.00 óra
Budapest, Egry József utca 1. - E épület, 505

Fischer Márta:
A fordító és a tolmács - Kéz a kézben (?)

Fischer Márta, közgazdász, szakfordító, a BME egyetemi docense. A Pécsi Tudományegyete-men jogi, a varsói College of Europe-ban pedig EU-tanulmányokat is folytatott. Doktori fokozatát (PhD) az EU-szakfordítás és terminológia témájában szerezte. Több évet dolgozott a hazai köz-igazgatásban, számos nyelvi, fordítási-tolmácsolási, oktatáspolitikai projektben vesz részt. Társ-szerzője és fejlesztője az EU English nyelvkönyvnek és kurzusoknak. A BME szakfordító-képzőjében a szakfordítás, valamint a gazdasági, jogi, uniós ismeretek oktatásában van jelen.

Házigazda: Dr. Bocz Zsuzsanna, egyetemi docens
Moderátor: Beták Patrícia és Csörgő Zoltán
Előzetes bejelentkezés szükséges a titkárságon Végh Katalinnál: vegh@tfk.bme.hu, 061 463-4091

Az előadás felvétele megtekinthető itt >>

Összefoglaló: A fordító és a tolmács – Kéz a kézben (?)

Fischer Márta 2014. október 20-án arról tartott előadást a BME Szakmai fórum rendezvénysorozatának keretében, miként tudja alapvetően két különböző szakma, a más-más képességeket/készségeket igénylő tolmácsolás és fordítás egymást kiegészíteni és segíteni, illetve milyen terminológia-használati különbségeket vetnek fel az egyes közvetítői szituációk. 

A tolmácsolás és fordítás számos ponton eltér egymástól, mégis egymásra épülnek. A tolmács gyakran fordításokból készül fel, és ez fordítva is igaz lehet. Előfordulhat, hogy egy új szakterületen a szinkrontolmács hallja és ad hoc módon tolmácsolja először azokat a szakkifejezéseket, amelyeken a szakértők éppen vitáznak. Az egységes szóhasználat fontos lehet, az idáig vezető út azonban sok munkát feltételez. A szótárak és egyéb segédeszközök a teljes ekvivalencia látszatát kelthetik, miközben ez nem mindig lehetséges, hiszen a nyelvek különböző kontextusban más-más valóságokat írhatnak le ugyanazokkal a szavakkal. Jogi, gazdasági vagy EU-kontextusban például a provision, a top line vagy a regulation más-más célnyelvi megfelelőre utalhatnak. Bizonyos terminusok pedig egy szöveg szintjén válhatnak kötötté. Mindez nehézzé teszi a terminusok felismerését. Ami viszont kétségtelen: a terminusok esetén megkülönböztethetünk egy ún. formai oldalt (megnevezés) és egy ún. tartalmi oldalt (fogalmak, amelyek különböző fogalmi rendszereket alkothatnak). Az ekvivalencia mindkét oldalon vizsgálható, mindkét oldalon nehézséget jelenthet (pl. hamis barát a megnevezések szintjén: a Secretary of State ≠ államtitkár, vagy ha egy nyelv (pl. a német) több fogalmi (jog)rendszert is leírhat  Németországban, Ausztriában, Luxemburgban, Belgiumban stb). Amikor két fogalom csak hasonló, dönteni kell arról, hogy a foreignising (forrásnyelvi kultúra hangsúlyozása), vagy a domesticating stratégiát (célnyelvi kultúra hangsúlyozása) követjük. Mindkettőnek van létjogosultsága, a döntés azonban a fordítóé és a tolmácsé, mely döntésre számos további tényező is hat- úgy mint  szakterület, nyelvpolitika, és szakmai közösség. 

Kőrösi Janka
nemzetközi két idegen nyelvű szakfordító képzés hallgatója


Hozzászólások (1)

Hozzászólások írásához és megtekintéséhez be kell jelentkeznie