Miből lesz a mesterfordító? Szakma-diák találkozó a BME-n

2015. március 3.

Március 9-én szakma-diák találkozót szervez a BME-TFK. Az elhangzó panelbeszélgetést a fordit.hu közvetíti.

Időpont: 2015. március 9. hétfő, 17 óra

Helyszín: 1111, Egry József utca 1., E épület 205-ös terem

Melolontha melolontha

Résztvevők:

dr. Wagner Veronika, business partner manager, espell fordítás és lokalizáció Zrt.,

Szíjártó Dóra, vendor manager, EDIMART Tolmács- és Fordítóiroda Kft.,

Ugrin Zsuzsanna, mesterfordító, BME-TFK,

dr. Somlyódy Csilla, mesterfordító,

Bán Miklós, moderátor, Proford,

Beták Patrícia, moderátor, BME-TFK

Regisztráció: vegh@tfk.bme.hu

 

A teljes előadásról készült videófelvétel megtekinthető a fordit.hu tagjai számára >>

Friss: beszámoló a rendezvényről


2015. március 9-én érdekes panelbeszélgetésnek lehettünk tanúi a BME-TFK szakma-diák találkozójának keretében. A panelisták többféle szemszögből igyekeztek megvilágítani a témát a hallgatóságnak.

Résztvevők:
•    Somlyódy Csilla, jogi szabadúszó mesterfordító
•    Ugrin Zsuzsanna mesterfordító, egyszerre fordítói és tanári mivoltában (BME-TFK) volt jelen
•    Szíjártó Dóra vendor menedzser, EDIMART Tolmács-és Fordítóiroda Kft.
•    dr. Wagner Veronika business partner manager, espell fordítás és lokalizáció Zrt., 
•    Bán Miklós moderátor, Proford
•    Beták Patrícia moderátor, BME-TFK

Többféle kérdés merült fel a téma körbejárása kapcsán. Bevezetőként arra voltak kíváncsiak a moderátorok, hogy milyen a jó fordító. Érdekes volt, hogy míg a gyakorló fordítók inkább személyiségjegyeket emeltek ki (például szakmai kíváncsiság, tudatosság, fegyelmezettség, precizitás stb.), a fordítóirodák képviselői a fordítási folyamat ismeretét, a CAT-eszközök használatát, az együttműködést és a kommunikáció fontosságát hangsúlyozták. 
Szó volt arról, mi a különbség a jó fordító és a mesterfordító között, valamint, hogy kinek ki a legfontosabb példaképe és miért. Itt szó esett egyfajta mester-auráról is, amely, bár nehezen megfogható, leginkább a rendkívüli szakmai felkészültséget, az alázatot, a megbízhatóságot és a pozitív hozzáállást jelentette mindenki számára.
A buktatók és nehézségek kapcsán többen kiemelték, hogy a fordító gyakorlatilag leginkább önmagára támaszkodhat, a fordítóirodák szakmai képzéssel, támogatással többnyire keveset segítenek. Ezen kívül fontos az időmenedzsment, a határidők pontos betartása, valamint adott esetben az együttdolgozás képessége. A munkavégzés során további nehézséget jelenthet a magányosság, illetve a technika ördöge.

A hallgatók számára további lényeges szempont volt az, hogy hogyan váljon egy kezdő fordító gyakorlott fordítóvá, amennyiben még nincs gyakorlata, hiszen ez valahol ördögi kör. Miből lehet a legjobban tanulni? A nyelvi vagy a szakmai minőség a fontosabb? Többen kiemelték a szakmai gyakorlat lényeges, segítő voltát, önkéntes fordítások vállalását és a kitartást. A fordítóirodák ugyanakkor azt sem rejtették véka alá - és ez később a hallgatói kérdéseknél is előjött -, hogy kezdő fordítókkal dolgoztatni kockázatot jelent. Épp ezért fontos a tanulásra való hajlandóság is, a folyamatos szakmai önképzés, az, hogy az ember kezdetben lehetőleg sokfajta feladatot merjen elvállalni. Abban mindenki egyetértett, hogy legjobban a visszajelzésekből lehet tanulni, ám, mint elhangzott mind a fordítók részéről, mind a fordítóirodák képviselőitől, ritka a mindenre kiterjedő visszajelzés. Megnyugtató volt a hallgatóknak azt hallani, hogy a fordítás tanulható dolog- főleg a szolgáltatás felőli oldala. Fontos, hogy ez egyfajta szakmai célként lebegjen előttünk.
Hasznos volt az a tanács, hogy az ún. nagy nyelveknél nem árt specializálódni egy, vagy akár több szakterületre, az ún. kisebb nyelvek esetén ez értelemszerűen kevésbé lényegi kérdés.

A végén a diákok kérdései legfőképp arra irányultak, hogy hogyan tudják önmagukat a legjobban képezni, hogy közvetlen ügyfeleknek vagy fordítóirodáknak éri-e meg jobban dolgozni, hogy szükséges-e választani fordítás és tolmácsolás között, valamint, hogy milyen szakterületeken van fordítóhiány. Nem minden kérdésünkre kaptunk a napi gyakorlatban is hasznosítható választ, ám az kiderült, hogy a szakképzés, a „papír” egyre fontosabb, hogy a fordításhoz és tolmácsoláshoz különböző képességek/készségek szükségesek, ezért a tapasztalat azt mutatja, hogy a kettő kevésszer jár együtt, valamint, hogy van élet a fordítóirodákon kívül is.

Összességében elmondható, hogy mind elméleti, mind gyakorlati szempontból hasznos beszélgetésnek lehettünk tanúi, amelyből mint kezdő, és remélhetőleg leendő fordítók, sokat profitálhatunk majd szakmai életünk során. 

Meyer Krisztina - nemzetközi két idegennyelvű szakfordító hallgató


Hozzászólások (0)

Hozzászólások írásához és megtekintéséhez be kell jelentkeznie