Klaudy Kinga sok előadásvideóval ajándékozta már meg a fordit.hu tagjait, a szerkesztőségünkkel is jó kapcsolatot ápol. Az elmúlt két évben a Villámfordítás fordítóirodával karöltve jelentette meg videón két teljes szemesztert kitöltő tantárgyát, a Bevezetés a fordítás gyakorlatába és a Bevezetés a fordítás elméletébe címűt. Ezek a 10-11 egyetemi előadásból álló sorozatok rendkívüli népszerűségre tettek szert, több ezer nézőjük messze meghaladta a tanteremben egy év alatt részt vevő hallgatók számát. Pedig népszerű, teljes előadótermet megtöltő tantárgyakról van szó.

A Tanárnő idei terve (szintén a Villámfordítással) a fordítókat érintő nyelvhelyességi kérdések közreadása, tíz darab ötperces videó formájában. Ez a sorozat a fordit.hu-n is megjelenik majd és már 2015 novemberében elindul.

A tudományos közönség csak az utolsó pillanatban értesült a könyvbemutatóról, ugyanis az ünnepelt számára meglepetésnek szánták az eseményt Klaudy Kinga kollégái. Ennek ellenére 2015. november 9-én hétfőn reggel hatalmas tömeg gyűlt össze a Múzeum körúti kampusz kari tanácstermében. Nemcsak a hallgatók és kollégák, hanem barátok, más iskolák munkatársai és a nyelvészeti tudományos élet nagy alakjai is megjelentek. Érdekes és jó érzés volt látni, ahogy az első sorokat elfoglalták a Tanárnő családjának tagjai, férje, gyerekei, az iskola első órájáról elkéredszkedő unokái.

A szépen feldíszített teremben a meghívottak tiszteletpéldányokat kaptak a vaskos könyvből, majd minden széket elfoglalva meghallgatták a Tanárnőt köszöntő kollégákat és a kutatásaikat néhány percben összefoglaló diákokat.

Köszöntőt mondott Bárdosi Vilmos egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője. Elmondta, hogy a Klaudy Kinga által alapított fordítástudományi iskola a ma napig a legtöbb hallgatóval rendelkező iskola, kitűnő szervezéssel. 31 hallgató szerzett már PhD fokozatot, jelentős részük épp a Tanárnő konzulensi munkájával. Bárdosi Vilmos bemutatta röviden az 1997-ben létrejött iskola megalakulásának történetét is.

A következő köszöntőt Prószéky Gábor egyetemi tanár, a MANYE elnöke mondta. A szórakoztató beszédeiről ismert kutató elmondta, hogy az alkalmazott nyelvész feladata nehéz, mert egy árnyékból kell következtetni arra, hogy mivel is van dolgunk az élet háromdimenziós valójában. Ezt a nehezen rekonstruálható világot hozza létre a fordító egy árnyék megtekintése után. Jellemző köszöntést is talált az interneten a Tanárnőről: azt írták róla, hogy „A Tanárnő a magyar fordítástudomány élő legendája!”.

Klaudy Kinga utódja a tanszék vezetésében Horváth Ildikó egyetemi docens, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék vezetője. Köszöntőjében kiemelte, hogy a Tanárnő a területén mindenben első volt. Alapító oktatója volt az első fordító és tolmácsképző helynek, fordítói csoportnak. Műhelyteremtőként létrehozta a doktori iskolát. Előtte 1999-ben megszervezte az első fordítói konferenciát (ahol Ildikó hostess-ként tevékenykedett, Göncz Árpád pedig résztvevő volt). Klaudy Kinga ezen kívül az első fordítástudományi magyar nyelvű folyóirat létrehozója. Nemzetközileg is elismert képviselője a fordítástudománynak.

A könyvet Károly Krisztina és Fóris Ágota szerkesztők ismertették. Megtudtuk, hogy Klaudy Kinga kollégái ötévente kiadnak egy szép könyvet a fordítástudományról. Ez az alkalom, amely egybeesik a 70. születésnappal, tehát olyan, mint egy jubileumi koncert. A doktoranduszok szocializációjának is része ez a tanszéki hagyomány. Klaudy Kinga megteremtette azt az ideális környezetet, amely a hallgatók hatékony munkájához szükséges. Amikor a mesterüket köszöntő hallgatók egy könyvet állítanak össze, ezzel a legnagyobb elismerésüket fejezik ki.

Klaudy Kinga meghatottan vette át a nagy csokor virágot két témát felvetve köszönte meg a különleges gesztust.

„Három mentorom volt. Papp Ferenc és Szépe György elméleti nyelvészek voltak, de nagyon érdekelte őket az alkalmazott tudomány, többek között a fordítás is. A harmadik mentorom Dezső László volt, akinek egy 2008-as MANYE kongresszuson elhangzott néhány mondata elgondolkodtatott, amikor azt mondta, hogy Olaszországban vendégprofesszorként először került olyan helyzetbe, hogy az oktatómunkát nem tudta összekapcsolni a tudományos kutatómunkával. Erről az jutott eszembe, hogy milyen szerencsém van, hogy ez az összekapcsolás nekem az egész életemben megadatott.

A mostani hallgatóknak rengeteg adat áll a rendelkezésére, hogy elemzéseket végezhessenek. Ezzel kapcsolatban szeretném a fordítástudomány jövőjéről néhány gondolatomat megosztani. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy mennyi írás született a fordítástudományról az elmúlt évtizedekben. Így a most kutatásukat kezdőknek már nem kell a nulláról kezdeniük, tájékozódhatnak, specializálódhatnak. A doktori képzésben részt vevők aktívan részt vesznek az oktatásban is. Szépen haladunk előre, és úgy érzem, a jövő már nem rajtam fog múlni, hanem a tanítványaimon.

Szeretném megköszönni a családomnak! Réka, Sára, Samu és Jákob a sok tudományos munka miatt biztosan kevesebb süteményt kaptak a nagymamájuktól. Ezúton is köszönöm a türelmüket.”

A kötet írásainak szerzői:

• Robin Edina: A fordítási univerzálék újraértelmezése
• Sereg Judit: Témafejlődés az ismeretterjesztő műsorok bevezető szövegeiben
• Bánhegyi Mátyás: Fordítási eltolódások és fordítói stratégiák egy kanadai irodalmi mű magyar fordításában
• Pusztai-Varga Ildikó: Kulturálisan kötött nyelvi elemek fordítási megoldásai finn versek magyar és angol fordításaiban
• Nagy Nóra: Ment-e a fordítástudomány által a fordító elébb?
• Fischer Márta: Terminológia a fordítástudományban – fordítás a terminológiaelméletben
• Sermann Eszter: A terminológiafejlesztés eszközei és módszerei Spanyolországban
• Tamás Dóra: Az SAPTerm terminológiai adatbázis vizsgálata

Az eseményt fogadás zárta, és ennek leírása helyett egy videóüzenetet hoztuk el a fordítóknak.

Képek a rendezvényről:

Hozzászólások (0)