Ezért ne kérj robotmunkát emberektől

2020. február 6.

Kmilcsik Ágnes példákat mutat arra, hogy a repetitív munkát szoftverek is el tudják végezni. Előadását a BP19-ről a fordit.hu videón közvetíti.

Összefoglaló

My brain was not developed by evolution for all through those thousands of years to do what tools can do. Neither was yours. It was developed to recognize patterns and use them to make tools that will do the job for us. Don’t cut wood with a nail file. Have chainsaws built. And yes, we still talk about translation.

In my presentation I will try to show how to recognize patterns upon which you can ‘delegate’ part of the ‘non-translatable’ errands and frustrating ‘repetitions’ and give you practical examples ranging from simple Excel sheets through online tools to intricate (but easy to create) CAT project templates that will save time and capacity.

Let’s maximize the impact of our human intelligence as a translator and never send a human to do a machine’s job again.

Ágnes is a localization fashionista who layers the newest industry trends over timeless classic basics in refined style with a strong dedication to high quality localization output.

Certified EN-HU/HU-EN translator with 16 years of experience and strong localization project management background. Enthusiastic learner and fan of the most advanced technology and any smart tools and methods that can optimize localization workflow.

Certified ISO 9001 and ISO 17100 auditor with thorough knowledge of the localization industry from many points of view.

Provider of innovative training solutions organized in a flexible framework, supported by targeted analysis and fueled by cutting edge technology to turn rules into skills, compliance into behavior, and to keep your freelance translation service or the team of your language service provider agency updated with the latest industry trends and the rapidly changing market requirements.

Kmilcsik Ágnes: Ezért ne kérj robotmunkát emberektőlElőadó: Ágnes Kmilcsik
Az előadás eredeti címe: Never send a human to do a machine’s job
Helyszín, időpont: Bologna, 2019.05.1-3.

A BP Translation Conferences rendezője, Bán Csaba a fordit.hu-val való együttműködés keretében idén felajánlotta, hogy a BP19 rendezvényen elhangzott előadásokat a fordit.hu is közvetítheti a tagjainak. Köszönjük!

Dr. Beták Patrícia egyetemi oktató a BME Tolmács- és Fordítóképző Központjában tartott 'Szövegelemzés-szövegfeldolgozás anyanyelven' című tantárgyának lelkes hallgatói feldolgozták a fordit.hu-n megjelent angol nyelvű előadások videóját, és magyar nyelven összefoglalták az egyes előadók gondolatait, elérhető téve így az előadások tartalmát nem angolos kollégáknak is. 

A 14 prezentáció egyike olvasható ebben a cikkben. Jó böngészést mindenkinek!

A projektben részt vevő hallgatók: Bősz Éva, Endrész Kitti, German Nadine Vanessa, Köllner Zsófia, Rácz Júlia, Vas Réka Patrícia, Wintermans Mónika.

Kmilcsik Ágnes: Ezért ne kérj robotmunkát emberektől

Vajon miért nem járható út, ha robotmunkát követelünk az emberektől, azaz miért nem érdemes az embereket olyan feladatokra kárhoztatni, amelyeket különböző gépek és eszközök is képesek elvégezni? Ezekre a kérdésekre kapunk választ Kmilcsik Ágnes nem mindennapi kérdéseket feszegető előadásából.

Az emberi agy nem azért fejlődött szüntelenül az évezredek során, hogy robotmunkát végezzen. Az emberi agy evolúciójának valódi célja sokkal inkább az, hogy felismerjük a lehetőségeket és mintákat, amelyek segítségével képesek leszünk a munkánkat megkönnyítő eszközök létrehozására. Hiszen favágásra sem használnánk körömreszelőt, ha rendelkezésünkre áll egy fűrész – jegyezte meg viccesen Kmilcsik.

Az előadás során Kmilcsik Ágnes fordító szándéka, hogy megismertesse a hallgatóságot számos olyan eszközzel (az egyszerűen létrehozható projektsablonoktól egészen az online eszközökig), amelyekkel fokozható a hatékonyságunk és időt is spórolhatunk. Az előadás végére valóságos eszköztárra fogunk szert tenni, így már soha többé nem kell embereket befognunk egy gép munkájának a végrehajtására.

Elsőként megvizsgáltuk, hogy tulajdonképpen mit is takar az automatizálás? És mi nem számít annak? Mint kiderült, többek között például a gépi fordítás nem minősül automatizálásnak. (És hogy miért nem? Mert a gépi fordítás csupán egyetlen lépése egy egész munkafolyamatnak.) Az előadó saját definíciója a következőképpen foglalható össze: az automatizálás tulajdonképpen egy olyan kényelmetlen művelet, amely kényelmesebbé teszi az életünket. Mivel maga a művelet kényelmetlen, hajlamosak vagyunk elutasítani az automatizálás lehetőségét, azt kérdezve, hogy „ugyan miért is szánnám az egész napomat erre?” A válasz egyszerű: azért, mert ezzel az egynapnyi munkával a ráfordított idő többszöröse spórolható meg. Ez valójában nem más, mint befektetés, amely majd megkönnyíti az életünket.

Az automatizálási folyamatnak három egyszerű lépése van. Első lépésként fel kell ismernünk azt, hogy mikor és hol van szükségünk automatizálásra. Második lépésként meg kell határoznunk a mintát, a munkafolyamatot, valamint a munkamenet folyamán felmerülő függőségi kapcsolatokat. Mikor érdemes az automatizálást választani? Többek között ismétlődő műveletek esetében: ha valamit kétezerszer is végre kell hajtanom, akkor az bizony automatizálásért kiált. Olyan esetekben se feledkezzünk meg az automatizálás lehetőségéről, ha valamilyen adatot minimum két alkalommal kell felvinnünk a dokumentumunkba, vagy akkor, ha olyan művelettel van dolgunk, amelyről hajlamosak vagyunk elfelejtkezni.

Célszerű néhány kézenfekvőnek tűnő kérdést is feltenni magunknak, ami segíthet döntésre jutni azt illetően, hogy érdemes-e hozzálátnunk az automatizáláshoz. Gyakran ismétlődő folyamatról vagy műveletről van szó? Hajlamos vagyok elfelejteni az adott műveletet? Megéri a ráfordított energiát? És végül a legfontosabb: bosszantó ez a művelet? Az utolsó kérdés mulatságosnak tűnhet, hiszen sokan hangoztatják, hogy a munkájuk minden pillanatát imádják, ám Ágnes beismerte, hogy rá ez az állítás nem igaz, ezért az ilyen jellegű feladatokat előszeretettel delegálja embereknek (például a könyveléssel kapcsolatos teendőket) vagy gépeknek. Azt, hogy automatizálható-e egy művelet, a „feltétel-döntés kapcsolat” alapos vizsgálata után dönthetjük el. Ez annyit tesz, hogy meg kell valósulnia annak az állításnak, mely szerint ugyanaz a körülmény minden esetben kétségbevonhatatlanul ugyanahhoz a döntéshez fog vezetni. Példaként az előadó egy autopilótát hozott fel, akinek megtanítható, hogy a piros lámpa láttán minden esetben álljon meg.

Kmilcsik Ágnes ezt követően az „aktivitási mátrix” nevű jelenségre terelte a közönség figyelmét. Azokra a konkrét munkafolyamatokra mutatott rá, melyeket szabadúszó fordítóként érdemes automatizálni. Ilyenek többek között az ügyfélkommunikációt szolgáló folyamatok. Létrehozhatunk e-mailsablonokat megrendelések visszaigazolására vagy ajánlatkérés esetére. Használhatunk automatizált aláírást, illetve online űrlapokat is.

Az ilyen automatizált folyamatokkal nemcsak időt spórolhatunk, de a produktivitásunkat is növelhetjük. Például hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez, ha a forrásfájlunkon különböző szűrőket alkalmazunk. Ne feledkezzünk meg a programbeállításokról sem, hiszen ezekkel pillanatok alatt testre szabhatjuk a fordítási környezetünket a saját preferenciáink vagy éppen az ügyfél igényeinek figyelembevételével. Kmilcsik Ágnes szerint különösen nagy jelentőséggel bírnak a fordítás során a projektsablonok. Ez a modern fordító első számú segítője. Manapság számos CAT-eszköz (fordítástámogató eszköz) kínálja fel a projektsablonok használatának lehetőségét. Segítségükkel előre meghatározhatjuk a forrás- és a célnyelvet, a fordítómemória beállításait, illetve azt is, hogy az adott sablon alapján készített fordítás melyik nagyobb projekthez tartozzon.

A fordító „szuperereje” Kmilcsik szerint a metaadatokban, illetve azok megfelelő használatában rejlik. A metaadat tulajdonképpen a különböző adatok „azonosítója”, amely alapján felismerhető és előhívható a keresett adat vagy fájl. Ezek a metaadatok egyidejűleg placeholderekként (helyőrzőkként) is szolgálnak az automatizált műveletek végrehajtása során. Hol találkozhatunk metaadatokkal? Például mindjárt a fordítási projektünk megkezdésekor, amikor számos látszólag haszontalan és bosszantó mezőt kell kitöltenünk. Ám pont ezek a jelentéktelennek tűnő mezők lehetnek meghatározó metaadatok, és játszhatnak lényeges szerepet az automatizálás szempontjából. Ide sorolható a projekt száma, illetve az ügyfél, a fájl vagy a projekt neve. Azt is fontos észben tartani, hogy a metaadatoknak valamilyen mintát kell követniük annak érdekében, hogy az automatizáló folyamat során meg lehessen őket találni, és sikeresen lehessen őket integrálni. A metaadatokra akkor is számíthatunk, ha keresést szeretnénk futtatni. Gyakran előfordul a legtöbbünkkel, hogy nem igazán tudjuk, mit is szeretnénk megtalálni, csak néhány adattöredékre emlékszünk (például az ügyfél nevére vagy egy szóra a projekt címében.) A metaadatok ilyenkor is jó szolgálatot tesznek. Ezért is érdemes kitölteni minden lehetséges mezőt.

Meglepően hangozhat, de automatizálásnak tekinthetünk egy gondosan szervezett mappaszerkezetet is, amellyel kattintásokat és időt spórolunk meg, ugyanis nem kell hosszas kereséssel bajlódnunk. Kmilcsik Ágnes ezért is beszél az automatizálásról tágabb értelemben, hiszen egy megfelelő mappaszerkezet nem tesz semmit automatikusan, viszont kialakíthatunk vele egy automatikus rutint.

Az utolsó pont a TBMS-t, azaz a Fordítási üzleti menedzsment rendszert (Translation Business Management System) érintette, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél-adatbázisunkat, a CAT-eszközünket és a pénzügyi műveleteinket egyetlen felhőbe integráljuk. Noha ma már számos CAT-eszköz rendelkezik a TBMS-rendszerekhez hasonló funkciókkal, sajnos maguknak az TBMS-eszközöknek a többsége jelenleg nem megfizethető a legtöbb szabadúszó fordító számára. Tehetünk ez ellen bármit is? Kmilcsik Ágnes azt javasolja, hogy mi, szabadúszó fordítók teremtsük meg a keresletet a TBMS-rendszerekre, tudniillik a fejlesztőknek egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy a szabadúszók igényt tartanának erre.

Az előadás végén Kmilcsik azt a következtetést vonta le, hogy nem kell robotnak vagy mérnöki zseninek lennünk ahhoz, hogy automatizálni tudjuk a különböző munkafolyamatainkat. Mindössze egy bizonyos gondolkodásmódra van szükségünk, amelyet nem más táplál, mint a lustaság. Elvégre valamennyi gép feltalálásának szándéka mögött az emberi lustaság bújik meg. A vágy, hogy egyszerűbbé tegyük a saját életünket és munkánkat. A zárszó tehát az, hogy merjünk, és legfőképpen ne szégyelljünk lusták lenni!

A magyar nyelvű összefoglalót készítette: 
Vas Réka Patrícia,
fordítóképzős hallgató

 

 

 

 


Hozzászólások (0)

Hozzászólások írásához és megtekintéséhez be kell jelentkeznie