Összefoglaló

Business relationships often revolve around domination. What overt and covert means may clients try to use to dominate freelancers? When can freelancers stay in a commanding position? How do technology, linguistic resources, corporate scaling and globalization affect the power balance? What role do relational capital, standard contracts, professional organizations and other factors play? Drawing on feedback from various stakeholders in the field of translation and beyond, this presentation aims to provide a bird’s eye view that will help freelancers deal with factors of domination – and hence stay in control instead of being pushed to the brink of precarity. Lively discussion guaranteed.

Chomsky’s and Einstein’s Hungarian translator, Attila holds a PhD in physics and an MSc in scientific translation. He lives in France, next to Bordeaux, where he founded and directs an independent theater, Théâtre le Levain. A freelancer with 15+ years of experience, Attila has held workshops and conference talks in 17 countries.

Előadó: Piróth Attila
Az előadás eredeti címe: Power dynamics
Helyszín, időpont: Bologna, 2019.05.1-3.

A BP Translation Conferences rendezője, Bán Csaba a fordit.hu-val való együttműködés keretében idén felajánlotta, hogy a BP19 rendezvényen elhangzott előadásokat a fordit.hu is közvetítheti a tagjainak. Köszönjük!

Dr. Beták Patrícia egyetemi oktató a BME Tolmács- és Fordítóképző Központjában tartott 'Szövegelemzés-szövegfeldolgozás anyanyelven' című tantárgyának lelkes hallgatói feldolgozták a fordit.hu-n megjelent angol nyelvű előadások videóját, és magyar nyelven összefoglalták az egyes előadók gondolatait, elérhető téve így az előadások tartalmát nem angolos kollégáknak is. 

A 14 prezentáció egyike olvasható ebben a cikkben. Jó böngészést mindenkinek!

A projektben részt vevő hallgatók: Bősz Éva, Endrész Kitti, German Nadine Vanessa, Köllner Zsófia, Rácz Júlia, Vas Réka Patrícia, Wintermans Mónika.

Piróth Attila: Hatalmi játszmák a fordítók körül

Piróth Attila Franciaországban élő fordító a fordítóiparban előforduló és megfigyelhető erőviszonyokról és dominanciáról tartott előadásában érdekes társadalmi, személyközi és piaci szintű jelenségekről számolt be. Angol nyelven tartott előadását azzal kezdte, hogy mivel az előadás platformjául szolgáló konferencia nyelve is az angol, ennek számos következménye lehet – felmerül például a kérdés, hogy vajon reprezentatív-e a konferencia programja, vagy elfogult-e az angol nyelv és az angol nyelvű piac irányába? Hiszen így előfordulhat, hogy az angol anyanyelvű vagy angolul professzionális szinten tudó felszólalók többségben lesznek, ami máris egyfajta dominanciát jelenít meg.

A mai diskurzus többnyire tettek és eredmények, semmint a problémák körül forog – Jevgenyij Morozov fehérorosz származású politikai kutatótól idéz, aki szerint a konferenciák például túlságosan elfogultak az innováció irányában, miközben az sok problémát is hordoz magában.

Ezután az előadó a globalizáció, a technológia és a világ fejlődési iránya felé fordul. A fordítóipar rengeteg dolgot másolt le a technológia világából, a világban pedig egyre inkább nő az egyenlőtlenség – mutat rá Piróth. Úgy gondolja, hogy a fordítóipar a globalizáció egyik fontos facilitátora. Az egyik legdominánsabb ideológia, amely jelen van a világban, és amelyet ritkán kérdőjeleznek meg a haladás eszméje. Már a kilencven évvel ezelőtti chicagói Világkiállítás szlogenje (“Science finds, industry applies, man conforms”) is előrevetíti az ember technológiai alávetettségét, vagyis azt, hogy mindig az embernek kell alkalmazkodnia a technológiai innovációhoz. Piróth ennek kapcsán Douglas Rushkoff médiateoretikust idézi, aki elkülöníti a kézműves időket (értékteremtés, az értékek megfizetése) az ipari (az értékkihasználás, az idő ára) és a digitális/platform időszakát (értékek bomlása, a régi gazdaság eltűnése).

A mai, ún. platformgazdaság legfőbb mozgatórugója pedig a hatékonyság és a produktivitás. A fordítópiacon a fordító és az ügyfél között egyfajta direkt közvetítőként áll a platform, mint találkozási felület, sok más területhez hasonlóan azonban a közvetítés itt sem lehet közvetlen, hiszen ilyenkor általában egy algoritmus közvetít a két fél között. A platformokat növekedésre találták ki, nem pedig emberek számára – erről szól a technológia Piróth szerint. Nekünk növekednünk, az áraknak esniük kell, hogy minél nagyobb piaci részlegeket tudhassunk magunkénak. Az egyik legkézenfekvőbb példa a platformok közül az Amazon, amely az amerikai piacon történő eladások feléért felel. Ez már magában is túl erős piaci jelenlétet eredményez. Ez a fajta hatalmi jelenlét hatással van a társadalmi dinamikára, pl. azzal, hogy az Amazon nem fizeti a szövetségi adót Amerikában. A cég második központjának megnyitása előtt városok versenyeztek azért, hogy hol telepedjen le, hiszen 6000 üres munkahelyet teremtett. Az Amazon a fordítópiacra is hatással lehet – az Amazon kiadót hozott létre, valószínűsíthető azonban, hogy aki az óriáscéggel dolgozik együtt, nem fogja tudni a saját érdekeit érvényesíteni. A legjobban az AirBnB és az Uber példájával leírható ún. sharing economy pedig úgy termel hatalmas profitot, hogy a dolgozóik és ügyfeleik idején, munkáján és pénzén kívül nem birtokol semmit – egy darab hotelt vagy autót sem.

Az előadó ezután egy – talán jól ismert – viccel nevetteti meg a közönségét: hogyan mondja a vízvezetékszerelő és a vegyész a “unionized” szót? Ezzel vezeti át előadását a szakszervezetekre és egyesületekre. Felidézi az amerikai közgazdász Alan Greenspan igencsak károsan ható mondatát, amely a kongresszus előtt hangzott el: a gazdaságot úgy lehet sikeresen vezetni, ha az emberek bizonytalanok. Ha ugyanis az emberek bizonytalanok, nem akarnak és tudnak annyit tárgyalni, ami jót tesz a GDP-nek. Nem olyan régen a tolmácsok is sztrájkoltak az EU Parlamentben – ez az opció azonban a szabadúszóknál nem adott, hiszen ők nem tudnak ki ellen fellépni, ráadásul egyedül nincs kollektív tárgyaló erejük. A szabadúszásnak természetesen vannak előnyei és hátrányai, de senki se gondolja azt, hogy „saját főnökévé válik”, ha szabadúszásba kezd, mert ez nem teljesen igaz – tette hozzá az előadó.

Mindenképpen igaz viszont, hogy az van jobb helyzetben, akinek a legtöbb információja van. Manapság jellemző az információs asszimetria, és ez már önmagában is foglalkoztatási bizonytalanságot okoz. Vegyük például a már említett Ubert: az Uber-sofőrök szabadúszó, szerződés alapján dolgozó sofőrök. Milyen a kapcsolat a cég és a sofőrök között? Lehet, hogy valójában egy rejtett főnök/alkalmazott-viszonyról van szó? Az Uber azt állítja, hogy a sofőröknek megvan a szabadságuk és függetlenségük, az azonban kevésbé ismert tény, hogy a vállalat gyakran megadja, melyik útvonalon kell mennie az autónak, a sofőrök nem szabhatnak saját árat, és a cég egy bizonyos értékelési szint alatt deaktiválhatja a szerződést. Piróth szerint minden esetben igaz az, hogy ha a szerződéses munkák összessége munkaidőben kiteszi az összes munka minimum felét, rejtett dolgozói/alkalmazotti viszonyról beszélhetünk.

Az erőviszonyok tekintetében a hatalom kiszervezéséről akkor beszélhetünk, amikor egy konfliktus alkalmával az egyik fél azt mondja, megbeszéli az adott kérdést/problémát a felettesével, mert ő maga abban nem kompetens. Ez egyfajta hivatkozás egy objektívebb, a hierarchiában feljebb álló szereplőre, amit a fordító is alkalmazhat például egy kifizetetlen munka után bizonyos törvényekre való utalással.

A szakmai függetlenséghez standardokat rendelhetünk, a fordítóiparban pedig a standardok nem arra vonatkoznak, mit termelünk, hanem hogy hogyan (a folyamatokra vonatkozó standard). A gépi fordítás utószerkesztése például igazán problematikus, hiszen kvázi fordítói folyamatról beszélünk, mégsem fordítunk.

Piróth ezen kívül röviden szót ejtett még a szakmai etikai kódexekről – munka közben mindig ezek mögé kell helyeznünk civil identitásunkat.

A fordítóiparban tehát rengeteg hatalmi játszmával és erőviszonyokkal kapcsolatos elmélettel és gyakorlattal találkozhatunk. Az előadó szerint ez már ott is megjelenik, hogy ha valakit fordításra kérünk fel, arra kérjük, ne a saját gondolatait mondja el, hanem másokét interpretálja. Ennek megvannak a következményei erre a szakmára.

A magyar nyelvű összefoglalót készítette:
Rácz Júlia,
fordítóképzős hallgató

Hozzászólások (0)