A human-in-the-loop (HITL) kifejezéshez jó lenne egy frappáns magyar megfelelő. Amíg ezt megtaláljuk, nézzük meg, mit értünk az emberi beavatkozás alatt a fordítóiparban. Bár az eredeti kifejezés nem itt, nálunk született, hanem jóval korábban, az autonóm módon is működő rendszerek háza táján. Az ilyen modelleknél ugyanis lényeges az az információ, hogy a rendszer igényli-e az emberi interakciót. Ha igen, akkor a folyamatba az ember beavatkozhat és a kritikus végeredményt meghatározhatja (például a harcászatban az atomfegyverek bevetésénél). De arra is van példa, hogy a modell már olyan biztonságos automatikus működésre képes, hogy nem szükséges az emberi beavatkozás (például a bankrendszer pénzügyi tranzakcióinál).

A HITL megjelenése a gépi tanulás (machine learning) területén hatalmas fordulatot jelentett. Előtte a különböző gépek segítették az emberi tevékenységet, de a HITL megjelenésével a modellek megfordultak és az embert tették a gépek segítőivé. Természetesen nem egy szolgai feladatról van szó, hanem arról, hogy a feladat nagyját a gép elvégzi, de e legfontosabb döntéseket meghagyják az ember számára.

A fordítóiparban is a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kapcsán jelent meg a HITL, valószínűleg a gépi fordítómotorok létrehozásakor ismertük meg a kifejezést. Ha csak a gyakorlati jelentőségét nézzük, akkor 2024-ben a human-in-the-loop nem jelent többet, mint az ember által javított gépi fordítást létrehozó folyamatokat, modelleket. 

A Translated nevű nyelvi szolgáltató például már eleve ezen a néven dobta a piacra a szolgáltatását, amely gépi fordítást kínál a megrendelőknek, kiegészítve egy egész finom módon testreszabható emberi javítási szolgáltatással. Szükség is van az emberi beavatkozásra, mert a ModernMT portálján elérhető szolgáltatás magyarul “ember a ciklusban” kifejezésre fordul. Kell ide még ember!

Az utóbbi években tulajdonképpen minden modern technológiát használó fordítóiroda tekinthet magára úgy, hogy HITL-technológiát alkalmaz. Van, aki tudatosabban teszi és azt ígéri az ügyfeleinek, hogy teljes kontroll alatt tartják a fordítási folyamatot (amelynek a végeredménye akár emberi fordítással egyenértékű lesz), és van, aki egyszerűen hatékony és modern folyamatokat ígér a HITL szellemében.

Itthon egészen az utóbbi időkig a fordítóipari szereplők nem tartották hatékony megoldásnak a gépi fordítás emberi javítását. A magyar nyelvhez lassabban váltak hozzáférhetővé a gépi fordítás erőforrásai, nem könnyített a helyzeten a viszonylag kevés párhuzamos szöveg, a bonyolult ragozás sem. Sokan még ma is úgy látják, hogy nem érdemes gépi irányba elvinni az ügyfeleket, mert a gép által elrontott fordítást csak hatalmas erőfeszítéssel képes az ember elfogadható szintűre javítani (lektorálni, poszteditálni). Ez természetesen igaz, de ettől még nem állhatunk ellen a technológiának, mert mindannyian tudjuk, hogy valamennyi idő elteltével a gépi fordítás a legtöbb területen elterjedtebb lesz, mint az emberi. A kérdés csak az, hogy mennyi idő, milyen minőséget alapul véve és milyen területek maradnak ki ebből. 

Itthon talán a Villámfordítás fordítóiroda publikál a legtöbbet a gépi fordításról, nyíltan feszegetve a technológia határait. A 2024 első napjaiban megjelent cikkükben a gépi fordítás emberi javításáról írnak, kiemelve az elérhető jó gyakorlatokat, és ezzel talán elsőként törve meg az átkot. Nem rejtik véka alá azt sem, hogy ez a terület gyakran megjelenik a fordítók tábortűz mellett elmondott rémtörténeteiben. Nem véletlen, hogy a nyelvészek ódzkodnak a témától, hiszen egyelőre viszonylag keveset kaptak a gépi fordítástól, viszont az máris sok vesződséggel járt és még a jövőbeli megélhetésüket is fenyegeti. Senki sem szeret egy zsarnokkal együtt élni. Kivéve, akinek macskája van. 

De visszatérve a human-in-the-loop gyakorlatára: ez a fordítási modell a nyelvi szolgáltatások területén egy olyan megközelítést jelent, amelyben az emberi fordítók még közvetlenül részt vesznek a fordítási folyamatban, kiegészítve és javítva az automatizált, gépi fordítási rendszerek által nyújtott eredményeket. Mindez hasznos lehet olyan helyzetekben, ahol a pontosság és a nyelvi finomságok megértése kiemelten fontos, például jogi vagy orvosi szövegek fordításánál. A műfordítást itt nem említjük, mert ott még nem tartunk, hogy a gép abban érdemben segítene.

A HITL-folyamat általában a következőképpen működik:

Az első lépés az automatizált fordítás. A gépi fordítási algoritmus (például neurális hálózat alapú rendszer) létrehoz egy alapot (nevezzük nyersfordításnak, gépi fordításnak), a kiindulási nyelvről a célnyelvre.

Ezt követően emberi fordítók lépnek a folyamatba, hogy átnézzék és finomítsák a gépi fordítást. Ez magában foglalhatja a nyelvtani hibák javítását, a szövegkörnyezethez való igazítást, és a nyelvi finomságok pontos átadását. A pontos listát a megrendelővel érdemes egyeztetni.

Végül a minőségellenőrzés és a tanulás következik, emely során az emberi fordítók által végzett javításokat a rendszer felhasználja, beépíti, hogy folyamatosan javulhasson a gépi fordítás minősége.

Ez a modell egyensúlyt teremt a gépi fordítás sebessége és költséghatékonysága, valamint az emberi fordítók nyelvi érzékenysége és mélyebb kontextuális megértése között. Nagy valószínűséggel átmeneti állapotot jelent, tehát addig van rá szükség, ameddig a gép által készített fordítás minősége nem elegendő, vagy a megbízhatósága nem kielégítő. Addig viszont nagyon hasznos eszköz marad a fordítóiparban.

Hozzászólások (0)