A mesterséges intelligencia forradalmasítja a tartalommarketinget és a lokalizációt. Készen állnak erre a szövegírók és a fordítók?
A digitális tartalom iránti növekvő igény arra kényszeríti a tartalommarketingeseket, hogy átgondolják lokalizációs stratégiájukat. Feltéve, hogy növekedni szeretnének, és nem eltűnni a cégükkel együtt a versenyben és a zajban. A marketing- és üzleti vezetők minden iparágban azzal az új kérdéssel szembesülnek: továbbra is egy nyelven hozzanak-e létre tartalmat, majd lokalizálják azt számos piacra, vagy kihasználják-e a generatív mesterséges intelligenciát (GenAI) a helyi nyelven, minden piacra szabott egyedi tartalom előállítására? Ez a kérdés még a szabályozott területeken lokalizáló vállalatokban is felmerül, tehát az egészségügy, pénzügy, élettudományok és a jog esetében is.
A válasz most még kevesek számára egyértelmű, főleg a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia technológia teszi összetetté a választ. A GenAI néha lenyűgöző eredményeket mutat be, máskor viszont megbízhatatlan. Ha régebben abban gondolkodott egy fordításszolgáltató, hogy a szolgáltatása vagy olcsó, vagy gyors, vagy minőségi, vagy esetleg ebből kettőt lehet választani, akkor ez a GenAI használatával már nem feltétlen igaz. Lehet egyszerre olcsó, gyors és minőségi, viszont elvész a biztonság a képletből, ami néhány éve még nem is volt kérdés.
Azok a cégek, amelyek már ma szeretnének teljes mértékben a GenAI-ra támaszkodni, egyelőre csalódnak az eredményekben, vagy nem tudják teljesíteni a teljesen automatizált tartalomciklus ígéretét. Ez különösen Magyarországon igaz, mivel a magyar “low resource” nyelvnek számít, és ahogy ez a tulajdonság rányomta a bélyegét éveken át a gépi fordításra, majd az NMT-re, úgy gyenge eredményeket hoz az LLM-technológiában is 2024-ben. Biztos lesz ez még másképp, de jelenleg ezzel kell élnünk. Ennek ellenére egyre több fordítóiroda kínálatában jelenik meg a tartalomkészítés vagy a tartalommarketing-lokalizáció.
A magyar piac sajátosságaiból adódóan a GenAI bevezetése további kihívásokkal járhat. Ennek az oka elsősorban a kisebb mennyiségben rendelkezésre álló korpuszok, párhuzamos szövegek és LLM tréninganyagok. A magyar piac viszonylag kicsi, ami megnehezíti a GenAI számára a szükséges mennyiségű nyelvi adat gyűjtését a hatékony működéshez. Nem is beszélve arról a kérdésről, hogy a vásárlóerő képes lesz-e majd megtéríteni a befektetést.
A magyar szakemberek felkészültsége a GenAI használatára vegyes képet mutat. Számos fordítóiroda és szabadúszó fordító már elkezdett kísérletezni a technológiával, de az ügyfeleiknek még meg kell ismerniük a GenAI lehetőségeit és korlátait, mielőtt bátran mernek rendelni a szolgáltatásokból. Ezenkívül a szakembereknek be kell fektetniük a szükséges infrastruktúrába (pl. szoftverek) és tudásba (pl. tanfolyamok) a GenAI hatékony használatához.
A GenAI minden bizonnyal alapjaiban változtatja meg a szövegírás és a lokalizáció piacát, és az új utak kialakulása épp folyamatban van. Elképzelhető, hogy a fordítóknak és a tartalomkészítőknek a tartalom létrehozása helyett a stratégiára és a kutatásra kell majd összpontosítaniuk. Talán a jövőben “belső nyelvészcsapat” helyett “belső kutatócsapat” áll majd a fordítóirodák prospektusaiban.
Hozzászólások írásához és megtekintéséhez be kell jelentkeznie