A nyelvi iparra összpontosító, Slator nevű tanácsadó cég évente több jelenléti és távkonferenciát is szervez. A legutóbbi távkonferenciát idén június végén rendezték, egy modern, kapcsolatépítésre is alkalmas platformon. A fordit.hu a konferencia hivatalos beszámolója és egy hazai résztvevő, a Villámfordítás fordítóiroda tapasztalatai alapján ismerteti az eseményt.

A SlatorCon remote hivatalos programja >>

Alig egy hónappal a 2024 májusában megrendezett SlatorCon London “jelenléti” esmény után a tanácsadó cég távkonferenciát rendezett. A korábbi londoni program még két teljes napot ölelt fel, a június végi “remote” viszont már csak egy hosszú délután volt, tudtuk meg a Villám vezetőjétől, Gál-Berey Tündétől, aki mindkét konferencián részt vett. A programokban egymást érték az előadások, amelyeket rövid kapcsolatépítő szünetek szakítottak meg. Érdekesség, hogy ez a valóságban és az online térben hasonlóképp működik: a prezentációk között megpihenő hallgatók bekapcsolódnak beszélgetésekbe, miközben egy kávé mellett erőt gyűjtenek a következő kihívásra. A nagyobb networking szünetekben pedig az előadók is elérhetők, mert ilyenkor nincs más előadás, mindenki együtt pihen és ismerkedik.

A Slator bevezető előadása

A SlatorCon remote-on Esther Bond, a Slator tanácsadási részlegének vezetője moderálta a programot és a kerekasztal-beszélgetéseket, míg az egyes előadókkal többnyire Florian Faes, a Slator ügyvezetője beszélgetett. Az ügyvezető rögtön a Slator aktuális iparági piaci jelentésének bemutatásával kezdett, amely szerint a piac összességében csökkent a 2023-as pénzügyi év során, de néhány korai jel arra utal, hogy mostanra elkezdődött a stabilizálódás és a 2024-es erősebb év lehet, mint az előző. Például a tőzsdén jegyzett fordítóipari cégek részvényárfolyamai is óvatos optimizmust sugallnak, mivel ezek a cégek kezdenek ténylegesen is pénzt keresni a 2022 óta fejlesztett AI-alapú szolgáltatásaikkal. Az első évben sokan csak marketing hype-nak tartották az ilyen fejlesztéseket és valójában ebben az évben dől majd el, hogy igazuk volt-e.

Mire jó az új ISO 5060 szabvány?

Christopher Kurz, az ISO 5060 szabványt kidolgozó szakember bemutatta a nemrégiben kiadott, a fordítási minőség szakértői értékeléséről szóló szabványt. “Az új fordítási ISO-tanúsítvány számos előnnyel jár a fordítóirodák számára: növelheti az eladásokat, javíthatja a folyamatok hatékonyságát és emelheti a szolgáltatások minőségét” – írta róla a fordit.hu egy korábbi cikkében. A 30 ország részvételével 2020 januárja és 2024 februárja között kifejlesztett új szabvány célja egy könnyen megvalósítható keretrendszer létrehozása az objektív fordítási értékeléshez. Az előadó hangsúlyozta, hogy a minőségértékelés nem ugyanaz, mint a minőségbecslés vagy a minőségirányítás. Az új szabvány lehetővé teszi, hogy a szegmensről szegmensre átnézett szöveget minden nyelvész azonos szempontok szerint, azonos skálán értékelhesse.

Lesz-e igény fordítási szakértőre az AI korszakában?

Alex Edwards, a Slator kutatója egy panelbeszélgetést moderált arról, hogyan hat az AI a nyelvi ipar munkatársaira. A résztvevők szerint az AI már most kikényszerítette az új szerepek létrehozását és a meglévő munkakörök átalakítását. Ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a nyelvi iparban tapasztalható globális munkaerőhiány továbbra is fennáll, és csak modern képzéssel lehet enyhíteni. A résztvevők szerint a legfőbb tanulság az, hogy a fordítóként dolgozó embereknek meg kell érteniük, hogy mi történik a háttérben, amikor LLM-eket használnak.

Mikor lépünk túl a kísérleti fázison az AI használatában?

George Bara, aki a román nemzeti AI stratégia kidolgozásában is részt vett, a nyelvi technológia lokalizáción és gépi fordításon túli lehetőségeiről beszélt, érintve a beszédfelismerést, az optikai karakterfelismerést, a szöveganalitikát, az adatok rendezését és az érzelemelemzést. Elmondta, hogy azokat a ChatGPT működéséért felelős tudományterületeket már több mint egy évtizede fejlesztik, de a generatív AI még mindig gyerekcipőben jár a való világban történő piaci alkalmazás tekintetében. Valószínű, hogy a közszféra lesz az egyik legjelentősebb AI felhasználó a hatalmas mennyiségű adata révén.

Akinek nem elég az általános AI, építhet speciálisat

Roeland Hofkens, a LanguageWire technológiai vezetője bevezette a résztvevőket a retrieval augmented generation (RAG) technikába, amely kontextus hozzáadásával segíti a releváns eredmények elérését a nagy nyelvi modelleknél.

Mellette Cintia Kanowitz, a BOLD projektmenedzsere demonstrálta, mennyire félremegy minden, ha csak gépek végzik a lokalizációt. Abban a pillanatban, amikor egy cég életében eljön az első jobbról balra írott nyelv lokalizációja, akkor szükség lesz a szakemberekre. A cég egyébként online önéletrajzokra és kísérőlevelekre specializálódott és az arab nyelvi feladatai kapcsán tanulta meg, mennyi mindent kell figyelembe venni a jobbról balra író nyelvek lokalizációja során.

Rocío Txabarriaga, a Slator elemzője a Phrase két vezetőjével beszélgetett arról, hogyan javíthatja a generatív AI a lokalizáció egyik utolsó lépését, a minőségellenőrzést. A fordításirányító szoftver már elkezdte integrálni az AI-t a platformjába, a hangsúlyt az utószerkesztésre, az ellenőrzésre és a személyre szabásra helyezve. 

A Slator távkonferenciáját a Konstantin Savenkov szakemberrel folytatott beszélgetés zárta. Ebben az Intento tulajdonosa bemutatta a gépi fordításról szóló éves jelentését, amelyet már nyolc éve készít. Ebben idén összehasonlította az elérhető modellek teljesítményét, az eszközöket, technológiákat, rendkívül részletesen, a praktikus részletekre is kitérve. A jelentés egyébként ingyenesen letölthető, de sajnos számunkra kiemelten érdekes magyar vonatkozást nem találtunk benne.

A konferencia délután kettőtől hétig tartott és az eltelt idő alatt nagyon sok szakterület bemutatkozott. Ennek ellenére mégis minden az AI-ról szólt és nehéz volt olyan gondolatot találni, amely ne a jövő lehetőségeit próbálta volna feltárni. 

Hozzászólások (0)