A szabadúszó fordítók gyakran találkoznak a próbafordítás-kéréssel, amelyek célja a fordítási minőség felmérése. Cikkünkben bemutatjuk a próbafordítások dilemmáit, a gépi fordítás hatását, és ötleteket adunk a sikeres együttműködéshez.
Tegyük fel, hogy valakinek adóügyekben van szüksége segítségre, és felkeres egy mérlegképes könyvelőt. Hogyan reagálna az illető, ha a tényleges munkakapcsolat megkezdése előtt egy „demó” adóbevallást kérnénk tőle? Míg sok területen a képzett szakemberek valószínűleg kinevetnék azt az ötletet, hogy fizetés nélküli teszten kelljen átmenniük egy ügyfél kedvéért, addig a mi iparágunkban, a fordításban, a próbafordítások meglehetősen elterjedtek.
Ennek valószínűleg az az oka, hogy az írás és a fordítás minősége sok szempontból szubjektív, így nehéz mindenki számára egyértelműen meghatározni. Például a finom szintaktikai változtatások olvashatóbbá és hitelesebbé tehetnek egy szöveget, míg a forrásszöveg szerkezetéhez való túlzott ragaszkodás kellemetlen olvasatú fordítást eredményezhet.
A gépi fordítási (MT) eszközök, mint például a DeepL, könnyű hozzáférhetősége újabb csavart vitt abba a gyakorlatba, hogy a jelentkezőket arra kérik, fordítsanak le egy bekezdést a választott nyelvkombinációjukban és szakterületükön. Mivel ma már bárki könnyedén generálhat alapvető fordításokat, az értékelőknek nemcsak a terminológiai választásokat, a stílust és a helyes nyelvtant kell alaposan megvizsgálniuk a benyújtott munkában, hanem a nyers gépi fordítás nyilvánvaló jeleit is keresniük kell. Egyes fordítóirodák még szándékos csapdákat is építettek a tesztjeikbe abban a reményben, hogy azzal ki tudják szűrni a gépi fordítást (és így azokat a jelentkezőket, akik nem tudják azonosítani a nyilvánvaló terminológiai hibákat egy automatikusan generált fordításban.)
Kattints a megfelelő válaszra és ezzel add le a szavazatod. Nézd meg a többi szavazó arányát az ábrán.
A fordítók persze gyakran készítenek próbafordításokat az ügyfélkörük bővítése érdekében. Ha valaki már egy ideje a szakmában van, ismeri a forgatókönyvet: ki kell tölteni a szükséges űrlapokat, várni egy kicsit, válaszolni további kérdésekre, majd beküldeni a tesztet. A próbafordításokat mindig ugyanolyan gondossággal kell elkészíteni, mint a tényleges ügyfélprojekteket, beleértve a terminológiai kutatást és a többkörös átnézést is.
Előfordul, hogy egy fordító több próbafordítást is beküld, és az eredmények ellentmondásosak. Például az egyik ügyfél pozitív visszajelzést ad, jelezve, hogy tetszett a beküldött szöveg, és várják a közös munkát, míg egy másik ügyfél nyersen kijelenti: „Nem ment át a tesztünkön.” Ez akkor is megtörténhet, ha a fordító jól ismeri az érintett témaköröket, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a szakmában.
Egy tapasztalt fordítóban persze felmerül, hogy ha elutasítják, akkor talán nem benne volt a hiba, talán még nem is a munkájában, hanem csak egyszerűen nem passzolnak egymáshoz a megrendelővel. Érdemes ilyenkor arra is gondolni, hogy a szakember számára legértékesebb olyan ügyfelekkel dolgozni, akik valóban elégedettek a szövegminőségével és az írásstílusával. Nem biztos, hogy baj, ha egy elégedetlen megbízóval nem jön össze az üzlet.
A fordit.hu portál a kezdetek óta azon az állásponton van, hogy próbafordításként csak 1-2 bekezdés kérhető, de még ezt sem ajánlja a feleknek. Miért? Mert a fordítóktól bekérhető korábbi munkájuk, ami épp nem tartalmaz titoktartásra számot tartó részeket, kiválóan alkalmas a minőség felmérésére. Emellett, ha egy fordítóiroda mégis hosszabb szöveget kér próbafordításként, azért illik fizetni, hiszen az már teljes értékű munkának számít.
Egy leendő ügyfél, aki ellenőrizni szeretné, hogy a fordító képes-e jól megírt fordítást készíteni egy adott területen, általában megosztja az elvárásait. Egy fair kérésben tisztázzák, milyen stílusra van szükség, adnak némi információt a célközönségről, és az is lehet, hogy további instrukciókat adnak, pl. hogy a célnyelvi szöveg körülbelül azonos hosszúságú legyen a forrásszöveggel. A próbafordításra vonatkozó utasítások fontos információkat hordoznak, és soha nem szabad figyelmen kívül hagyni őket. Például az is lehet, hogy az ügyfél csak az utasítások követését ellenőrzi, a szöveget nem elemzi.
Mivel a próbafordítás általában ingyen készül, magától értetődik, hogy alacsonyabb prioritása van, mint a fizetett munkának. Az ügyfél, aki sürgeti a fordítót, hogy „tegnapra” fejezze be a próbafordítást, egy kissé gyanús. Soha nem árt egy kis “átvilágítást” végezni, utánanézni, hogy minden rendben van-e vele.
A próbafordítás elkészítésének határai természetesen a fordítótól függenek, de két rövid bekezdésnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ügyfél képet kapjon a képességeiről. A strukturált szöveg jobban alkalmas az íráskészség bemutatására, mint pl. egy bullet-pointos lista. A Word fájl a leggyakoribb formátum.
Vannak tapasztalt fordítók, akik eleve feltesznek a weboldalukra kétnyelvű mintafordításokat, így nem feltétlenül kell egyedi próbafordításokat készíteniük. Természetesen az ilyen mintafordításokat gondosan kell kiválasztani, hogy ne fedjenek fel bizalmas ügyféladatokat. Ez a megoldás különösen hatékony stratégia azok számára, akik specifikus, szűk szakterületeken dolgoznak.
Egy elutasított próbafordítás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fordító munkája rossz minőségű. Az alacsony pontszám okait általában nem hozzák nyilvánosságra, és időpazarlás lenne vitatkozni. A legtöbb esetben a “felvételiztetőknek” nincs közvetlen befolyásuk az ügyre, a vendormenedzser általában egy másik fordító vagy lektor véleményére támaszkodik. Az elutasítás azt jelenti, hogy a fordító stílusa, szóválasztása vagy fordítási megközelítése nem tűnt megfelelőnek egy adott ügyfél preferenciáihoz.
Ha valaki hajlamos mellre szívni a negatív visszajelzést és álmatlan éjszakái lesznek amiatt, akkor gondoljon arra, hogy hány ügyfél dicsérte már meg a munkáját korábban, hány adott kedves és pozitív választ. Végül is a feladat egyszerűen az, hogy olyan ügyfelet találjon, aki értékeli a képességeit, nem nagy kár, ha elveszít egy kritikust.
***
Az írást Dorothee Racette cikke ihlette, amely a Slator Tool Box 2025. májusi számában jelent meg "What Are We Testing? A Look at Test Translations" címen.
Hozzászólások írásához és megtekintéséhez be kell jelentkeznie