A természetes és mesterséges intelligencia keveredése manapság már kevés területen okoz meglepetést. Hiszen még a diákok is használják a nagy nyelvi modelleket a tanuláshoz! Persze a tanárok is az oktatáshoz, a fordítók is a fordításhoz, a szövegírók is a szövegíráshoz. Természetesen a fordítók is használják, sőt könnyebben is elfogadták, ugyanis évtizedek óta használnak fordítási memóriákat, terminológiai adatbázisokat, fordítószoftereket és gépi fordítást is. 

Írnia is kell a gépnek?

A műfordítással kapcsolatban talán az okozza sokakban a kételyt, hogy eleinte a professzionális területen kevésnek bizonyult a nagy nyelvi modellek képessége és egyértelmű volt, hogy az emberi kreatív teljesítmény magasabb. Hogyan mondhatnánk le erről a minőségről bizonyos területeken, mint például az írói és műfordítói tevékenységek?

A ChatGPT segítségének írói elfogadásáról már sokan kifejtették a véleményüket, miután egy rangos japán irodalmi díj várományosa “bevallotta”, hogy a ChatGPT segítette könyve megírásában. “I plan to continue to profit from the use of AI in the writing of my novels, while letting my creativity express itself to the fullest” – mondta a 33 éves Akutagawa-díjas írónő.

A műfordítók piaca eddig jól tartotta magát a gépi fordítás végső védvonalaként, azonban a közösségi médiában már megjelentek az első olyan hangok, amelyek szerint egyes kiadók bontogatják a szárnyaikat: előfordult, hogy a műfordítót eleve poszt-editálásra keresték és gépi fordított szöveget kellett “helyre rántania”. A kérdés, hogy a megrendelőknek lesz-e igényük a gépi műfordításra? És gépiként, vagy gépi+emberi fordításként fog-e megjelenni a piacon, esetleg teljesen emberiként, mert olyan szintre hozza a gép és az ember kombója? Erről még nem hallottunk megosztott tapasztalatot.

XY (gázszerelő, író)

Nagyon valószínű, hogy a self-publishing platformokon (pl. Amazon Kindle) már meg is jelentek a szerzők által maguk gondozott kiadványok, melyek gépi fordítással vagy akár LLM általi írással jöttek létre. Ezeknek a forgalma sem mindig akkora, hogy visszajelzést lehessen kapni róluk. Nem ritka az sem, hogy valaki csak felvágásból jelentet meg egy “könyvet”, hogy elbüszkéledhessen a szerzői képességeivel.

Ezek szerint nem hiába adott ki közleményt a mesterséges intelligenciáról az Amerikai Fordítók Szövetsége, tényleg érdemes követni a műfordítók és nagy nyelvi modellek kapcsolatát, és persze azt is, hogy megjelenik-e a megbízási szerződésekben a gépi fordításra vonatkozó tiltás.

Hozzászólások (0)