Piacméret és növekedési előrejelzés

A Nimdzi mérése szerint 2024-ben a nyelvi szolgáltatások piaca elérte a 71,7 milliárd dollárt, 5,6%-os növekedéssel az előző évhez képest. 2025-re a becslések szerint a piac tovább bővül, elérve a 75,7 milliárd dollárt. Az AI előtti időszak 7%-os éves átlagos növekedési ütemét mérsékeltebb, lineárisabb növekedés váltja fel, 5% körüli mértékkel, amely 2029-re várhatóan 92,3 milliárd dollárra növeli az iparágat.

A top 100 szolgáltató összesített bevétele 6%-kal emelkedett, legnagyobb növekedést a top 50 vállalat könyvelhette el, 6,6%-kal, míg a legnagyobb 10 cég átlagosan 5,2%-kal növelte bevételét, amelyben fontos szerepe volt a Propio cég jelentős akvizícióinak.

Földrajzi eloszlás

A vezető 100 fordító- és tolmácscég közül 41% európai, 34% észak-amerikai, 18% ázsiai, és 7% ausztráliai székhelyű. 2024-ben az észak-amerikai ügyfelektől származó bevételek aránya 45,2%-ra csökkent (korábban 49,9%), Európa 34,2%-ot (korábban 38,5%), Ázsia pedig 17%-ot (korábban 12,2%) tett ki. Kisebb, de növekvő régiók Dél-Amerika (1,4%), Óceánia (1,9%) és Afrika (0,4%). Számottevő változás tehát az ázsiai régió erősödése és a (számunkra hagyományos) nyugati fordítópiaci szereplők gyengülése.

Pénzügyi és üzleti környezet

2024-ben leginkább a gépi fordítás, utószerkesztés, adatszolgáltatások, prompt engineering és technológiai szolgáltatások bevétele nőtt meg jelentősen. A legjövedelmezőbb területek továbbra is az egészségügy, a vállalati piac, az állami, pénzügyi és jogi területek maradtak.

A szolgáltatók 50%-a szerint 2025-ben folytatódik a bevételnövekedés, annak ellenére, hogy a gazdasági bizonytalanságokat (például az amerikai választások, migrációs hullámok, európai konfliktusok) is figyelembe kell venni. Az infláció csökkenése és a kamatok mérséklődése azonban elősegíti a befektetéseket.

A fordítóirodák stratégiai lépéseket tesznek az irodaterületek csökkentésére (25,9%), belső munkaerő leépítésére (26,9%), és a gépi fordítás használatának fokozására (69,4%).

Fúziók és felvásárlások

2025-ben az M&A tevékenység fókusza jelentősen eltolódik az AI-képességek megszerzése és a generatív AI alkalmazása felé, aminek következtében a hagyományos felvásárlási szempontokat (bevételnövelés, földrajzi terjeszkedés) új szempontok váltják fel. Ez különösen igaz a tolmácsolási szektorra, ahol az AI-alapú technológiák térnyerése nyomán várható további felvásárlások is várhatók.

Kulcsfontosságú trendek: mit hoz az AI-korszak?

2024 volt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) második teljes éve, és a fordítóiparban komolyan megindult a szemléletváltás. A technológiában élen járó szolgáltatók már nemcsak védekeznek az AI hatásai ellen, hanem aktívan fejlesztik saját AI-platformjaikat és kínálnak AI-alapú szolgáltatásokat. A gépi fordítás már nem számít versenyelőnynek – ma már az számít, ki tud igazán okosan bánni az AI lehetőségeivel.

A megrendelők is egyre felkészültebbek: nemcsak a nyelvi technológiák ismerete elvárás, hanem az is, hogy a szolgáltató képes legyen innovatív, AI-vezérelt munkafolyamatokat kialakítani. A jövő partnerkapcsolatait egyre inkább az AI-kompetenciák határozzák meg.

Eközben a klasszikus fordítási munka – különösen az alvállalkozói láncokban – veszít a jelentőségéből. Sok kis- és középvállalkozás egyszerűen nem rendelkezik elég adattal, tudással vagy üzleti érettséggel ahhoz, hogy alkalmazkodjon az AI-vezérelt lokalizációhoz. Ennek következtében több kisebb, alapítók által vezetett fordítóiroda vagy eladásra kerül, vagy bezár.

A közepes méretű, technológiailag jól felszerelt cégek – például a Translated, Lilt, Smartling vagy Argos – most nagy lehetőséget kapnak, hogy növeljék piaci részesedésüket. Nem félnek attól, hogy az AI kannibalizálja a bevételeiket, sőt, inkább előnyükre fordítják az új technológiákat. Eközben a legnagyobb szereplők saját AI-platformokkal próbálják megőrizni pozíciójukat – ilyen például az Opal, Lia, Lara, Evolve, Aurora vagy MosAIQ platformok.

Az iparág tehát többsebességessé vált. A technológiai felkészültség – ami szorosan összefügg a cégmérettel – egyre inkább meghatározza a siker esélyét. A kisebb cégek ma már kevésbé optimisták a generatív AI jövőjét illetően, míg a nagyobb vállalatok magabiztosabban mozognak ebben az új világban. Hasonló a helyzet az ügyféloldalon is: sok megrendelő még mindig küzd az alapeszközök – mint például a fordításkezelő üzleti rendszerek vagy az MT – bevezetésével, míg a technológiailag érettebb cégek már AI-ba fektetnek, és figyelik, mások hogyan oldják meg a saját lokalizációjukat.

A tartalom minőségével szembeni elvárások is átalakulnak. A megrendelők egy része számára – különösen a nem üzletkritikus tartalmak esetén – már nem a tökéletesség számít, hanem az, hogy a szöveg "elég jó" legyen. Ebben közrejátszik az is, hogy a nagy nyelvi modellek (látszólag) kifogástalanul folyékony szövegeket produkálnak.

A verseny új helyszínekre terelődik: egyre több nagy technológiai platform – például az Adobe, a Salesforce, a Shopify, a Canva vagy a Microsoft Office – épít be AI-alapú "copilotokat", amelyek már alapfunkcióként kínálnak fordításszerű szolgáltatásokat. Bár ezek ma még nem igazán alkalmasak vállalati szintű lokalizációra, az irány egyértelmű.

Az AI-adatszolgáltatások egyre keresettebbek. Az adatgyűjtés, annotálás, validálás már szinte minden technológiailag felkészült fordítócég kínálatában megtalálható, gyakran saját márkanév alatt – ilyen például az RWS TrainAI, a Welo Data, az Uber Scaled Solutions vagy a Centific Flow.

A technológia hatására csökkennek az egységárak, viszont nő a kereslet. Az olyan eszközök, mint az MT minőségbecslés (MTQE) vagy az automatikus utószerkesztés (APE), lehetővé teszik, hogy egyre több tartalmat lehessen részben vagy teljesen automatizáltan kezelni. Így hiába csökken az ár per szó, a feldolgozott tartalom mennyisége nő – és ez összességében növeli az emberi munka iránti igényt is.

A profitabilitás fontosabbá válik, mint a bevétel nagysága. Még azok a cégek is, amelyeknél csökkent a kereslet, stabil vagy akár növekvő haszonkulcsról számoltak be, köszönhetően a hatékonyabb munkafolyamatoknak és az ügyfelek nagyobb kockázattűrésének.

A többnyelvű tartalomgyártás még nem forradalmasította a megszokott "írjunk – fordítsunk – publikáljunk" modellt, de már látszik, hogy a GenAI ezt is meg fogja bolygatni. Egyes tartalomtípusok esetén már megjelent az AI-alapú tartalomgenerálás és szövegírás, de széles körű elterjedésről egyelőre még nem beszélhetünk.

A tolmácsolás továbbra is stabil növekedési terület marad – főleg válsághelyzetekben (háborúk, migráció, közegészségügyi kihívások). Bár az AI itt is kezd megjelenni (például a jelnyelvi tolmácsolásban), az élő kommunikáció iránti igény egyelőre töretlen. Az USA-ban viszont a politikai döntések hatására csökkenhet az állami tolmácsszolgáltatásokhoz való hozzáférés, ami hosszabb távon az egész szektor igényeit átalakíthatja.

Végül, de nem utolsósorban: a legjobb nyelvi szakemberek iránti verseny tovább élesedik. A nyomott árak miatt a fordítói szakma kevésbé vonzó a fiatalok számára, az egyetemi képzések létszáma csökken, miközben a megrendelők egyre magasabb elvárásokat támasztanak – különösen a kiemelt területeken, mint az egészségügy vagy a kreatív szövegalkotás. Japán, koreai vagy német nyelvpárok esetén már most is nehézséget jelent a megfelelő szakemberek megtalálása – és ha nem változik az árazás, komoly szakemberhiány elé nézhet az iparág.

***

A teljes elemzés letölthető a nimdzi.com weboldalról. A “2025 Nimdzi 100 report” Laszlo K. Varga és Marjolein Groot Nibbelink munkája. A fordit.hu szerkesztősége szerint zseniális kutatás, izgalmas értelmezés és nagyvonalú megosztás jellemzi. A hozzáférés ingyenes. Az összefoglaló elkészítésében a Villámfordítás fordítóiroda volt a segítségünkre.

Hozzászólások (0)